Pirates of the Caribbean – The Curse of the Black Pearl

Az alap�tletet a Disney-park egyik l�tv�nyoss�ga adta, mely a karib-tengeri kal�zokat mutatja be. A Disney St�di� vezet�i pontosan tudt�k, hogy egy ilyen l�tv�nyos �s romantikus t�rt�net megfilmes�t�s�re csak egy ember k�pes, a h�res producer, Jerry Bruckheimer. Szerencs�j�kre Jerry mindig is a kal�zfilmek szerelmese volt, �s r�g�ta szeretett volna egyet a mag��nak tudni. Bruckheimer forgat�k�nyv�r�nak a Shrek szerz�it, Ted Elliot-ot �s Terry Rossio-t k�rte fel. �k sorban �lltak el� a jobbn�l jobb �tletekkel �s a producer sz�vesen fogadta a javaslatokat, a k�t forgat�k�nyv�r� pedig gyorsan nekil�tott a v�zlatok kidolgoz�s�nak. Rendez�nek Gore Verbinski-t, A k�r �s A mexik�i alkot�j�t szemelte ki.

- Gore egy�ni st�lussal �s rendk�v�l nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, tov�bb� ragyog� a humora – mondta Bruckheimer.

- Im�dom a kal�zokat. A kal�zkod�s sz�momra nem annyira a rabl�sr�l, mint ink�bb a zabol�tlan szabads�gv�gyr�l sz�l – magyar�zta Verbinski. – Abban a korban, amikor a kal�zok �ltek, kegyetlen t�rv�nyek uralkodtak, egy szelet keny�r ellop�s��rt fell�gatt�k az embert. Aki alacsony sorb�l sz�rmazott, �s boldogulni akart, k�nytelen volt �th�gni a szab�lyokat.

A rendez� teh�t megvolt, k�vetkezett a szereposzt�s. A t�bbi Bruckheimer-filmhez hasonl�an, ez is elk�peszt� szt�rpar�d�t vonultat fel.

- �lomcsapat j�tt �ssze – mondta Gore. – Ritk�n adatik meg egy rendez�nek, hogy ennyi kiv�l�s�ggal dolgozzon.

- A n�z� im�dja a szt�rokat, de legf�k�pp azt szereti, ha kedvenceit szokatlan szerepk�rben l�tja viszont – �ll�tja Bruckheimer. – A f�szerepre olyasvalakit kerest�nk, akit senki sem v�rna egy Disney-filmben. A v�laszt�sunk Johnny Depp-re esett. Aki ismeri �t, tudja, hogy nem k�nny� becserk�szni. Szt�rg�zsival nem lehet levenni a l�b�r�l, csak olyan munk�t v�llal el, ami m�v�szileg is kiel�g�ti. Ez�ttal szem�lyes okok is k�zrej�tszottak abban, hogy igent mondott a felk�r�sre, a gyermekeit akarta meglepni ezzel az alak�t�ssal.

- Jack alapj�ban v�ve egy sz�ltol� – mondta Verbinski. – Kem�ny fick�, de ha nem musz�j, nem harcol, ink�bb a csavaros esz�t haszn�lja.

- Jack mindig a talp�ra esik, �s sosem adja fel – elemezte a figur�t Johnny. – Egyetlen szerelme a haj�ja, amely a szabads�got szimboliz�lja sz�m�ra, az eg�sz t�rt�net sor�n nem akar m�st, mint visszaszerezni azt. K�zben persze elk�vet tisztess�gtelen dolgokat, de igaz�b�l csak egy valami �rdekli: b�rmi �ron visszaszerezni a Fekete Gy�ngy�t.

Depp hatalmas lelkesed�ssel l�tott neki a karakter kialak�t�s�nak. A megalkot�shoz a Rolling Stones git�ros�t, Keith Richard-ot haszn�lta modellnek.

Jack Sparrow nagy ellenfel�t, Barboss�t az Oscar-d�jas Geoffrey Rush alak�tja.

- Olyan sz�n�szt kerest�nk, aki m�lt� p�rja �s ellenpontja Deppnek – magyar�zta a producer. – Rush zseni�lis m�v�sz, �s az �rd�gi figur�kat k�l�n�sen nagy fant�zi�val kelti �letre.

Geoffrey hasonl� izgalommal l�tott a szerephez, mint Johnny. Bonyolult karaktert tervezett, �s eg�szen gyerekkor�ig visszamen�leg kidolgozott egy �lett�rt�netet. Rush �s Depp m�ni�kus ig�nyess�ge a forgat�sok sor�n is megmutatkozott: a felv�telek k�z�tt folyton a k�t forgat�k�nyv�r�t ny�zt�k, �s jeleneteiket jav�tgatt�k vel�k.

- Geoffrey teljesen kisz�m�thatatlan – mondta partner�r�l Johnny. – Mindig v�ltoztat valamit a jeleneten, im�dja kiz�kkenteni �s �j �tletekkel zavarba hozni a partner�t, egysz�val szakasztott olyan, mint �n.

Will Turner szerep�re A Gy�r�k Ur�b�l j�l ismert Legolast, Orlando Bloom-ot k�rte fel Jerry Bruckheimer. Az ifj� sz�n�sz k�pess�geir�l m�r kor�bban, k�z�s filmj�k, A s�lyom v�gvesz�lyben forgat�sa sor�n meggy�z�dhetett.

- Orlando egy naiv, tisztess�ges fiatalembert form�l meg, aki v�ratlanul egy �letvesz�lyes kaland kell�s k�zep�be cs�ppen, de meg�llja a hely�t, �s a t�rt�net v�g�re igazi f�rfiv� �rik. Az eg�sz filmben �v� a legnehezebb szerep – dics�rte fiatal koll�g�j�t Johnny Depp.

- Jack Sparrow, a d�rzs�lt kal�z �s Will Turner, a talpig becs�letes ifj� kapcsolata tele van fesz�lts�ggel – elemezte a k�t figur�t Jerry Bruckheimer. – Will apa n�lk�l n�tt fel, azok a tenger�sztisztek a p�ldak�pei, akiket Port Royalban maga k�r�l l�tott. De Sparrow mellett megtanulja, hogy az ostoba t�rsadalmi szab�lyokat igenis �t kell h�gni.

A film n�i f�szerep�t, Will szerelm�t, Elizabeth Swannt a forgat�s kezdetekor 17 �ves Keira Knightley alak�tja. Keira legnagyobb sz�vf�jdalma az volt, hogy nem kellett r�szt vennie ugyanolyan v�v�tr�ningen, mint sz�n�szt�rsainak.

- Verekszem a filmben gyertyatart�val, r�ddal, m�g �gyt�llal is, csak �pp karddal nem. De Jerry �s Gore meg�g�rte, hogy a k�vetkez� film�nkben �rnak nekem egy v�v�jelenetet – mes�lte.

Elizabeth �desapj�t, a nagy tekint�ly� Swann korm�nyz�t Jonathan Pryce form�lta meg, Norrington hadnagyot pedig Jack Daveport alak�tja.

- Jonathan Pryce nagyszer�en oldotta meg a szerepet, az � Watherby Swannja nem egyszer�en egy arrog�ns angol f�tiszt, hanem egy agg�d� apa, aki a legjobbat akarja a l�ny�nak. – mondta Verbinski. – Jack pedig igazi karaktersz�n�sz, aki kiv�l�an �rt hozz�, hogy humoros elemeket keverjen a j�t�kba.

M�g Keira a kardot, Daveport a l�tv�nyos jelmezt irigyelte sz�n�szt�rsait�l.

- Eln�ztem Johnnyt a sz�nes fejkend�j�vel �s raszta hajf�rtjeit, �s majd megszakadt a sz�vem. �n �gy n�ztem ki a jelmezben, mint egy fagylalt – mes�lte.

A szerepl�k k�z�tt sok sz�nes figura tal�lhat�, k�l�n�sen Barbossa kal�zai viccesek, akiket a kapit�ny a vil�g k�l�nb�z� r�szein kik�t�i kocsm�s m�ly�r�l szedett �ssze.

- �r�lt t�rsas�g volt, a karibi forgat�son k�l�n sz�rnyban laktak, �s val�s�gban is �gy �ltek, mint a kal�zok – eml�kszik Rush.

Barbossa h�s�ges majm�t k�t cabochon majom alak�totta, egy h�m �s egy n�st�ny. Feh�r arcukat n�v�nyi fest�kkel sz�nezt�k s�t�tre, hogy d�monikusabb legyen. Geoffrey k�l�n kik�pz�st kapott, hogy megfelel�en tudjon b�nni a majmokkal.

Mint minden kal�zfilmben, ebben is szerepel a v�llon �l� papag�j. �t h�rom mad�r j�tszotta, az els� �cs�rg�tt, a m�sodik besz�lt, a harmadik pedig r�pd�s�tt. A st�b m�r �pp indulni akart a karibi forgat�sra, de kider�lt, hogy a szigeteken s�lyos fert�z�s t�madta meg a mad�r�llom�nyt, �s tilos bevinni a papag�jokat. A produkci� egyik �llatszelid�t�je nagy sietve a helysz�nre utazott, �s felkutatott egy madarat, amely sz�nben �s mint�zatban is hasonl�tott a kor�bbiakra. Az idom�r �gy pr�b�lta megszel�d�teni a papag�jt, hogy �jjel-nappal a v�ll�n hurcolta �s folyamatosan besz�lt hozz�. A m�dszer remek�l bev�lt: az �llat remek�l szerepelt a forgat�sok sor�n.

A filmk�sz�t�k annyira komolyan vett�k a t�rt�neti h�s�get, hogy k�l�n t�rt�n�szt, Peter Twist-et szerz�dtett�k a st�b mell�.

- A kal�zkod�s t�rt�nete egyid�s a haj�z�s�val – magyar�zta Peter. – A kal�zok eredetileg a saj�t szak�llukra tev�kenykedtek, k�s�bb el�fordult, hogy �llami zsoldba �lltak, �s kir�lyi enged�llyel fosztogatt�k az ellens�ges haj�kat. Ez a tev�kenys�g azt�n olyan j�vedelmez�nek bizonyult, hogy b�keid�ben sem tudtak felhagyni vele.

A film ugyan nem k�thet� pontos �vsz�mhoz, de hangulatban legink�bb a 1720-1750 k�z�tti �vekhez hasonl�t.

A st�b sokat tanult Twist-t�l, de a sz�n�szeknek gyakorlati oktat�son is r�szt kellett vennie, hogy elsaj�t�ts�k a kardforgat�s minden fort�ly�t. A t�bb hetes tr�ninget a szakm�ban elismert Robert Anderson vezette. Johnny Depp �s Orlando Bloom viszonylag k�nny� helyzetben volt, hiszen mindkett�j�k m�r r�szt vett hasonl� oktat�son. Johnny a Don Juan DeMarco kedv��rt, Orlando pedig nemr�g fejezet be A Gy�r�k Ura c�m� film forgat�s�t, ahol szint�n v�v�oktat�st kapott, m�gpedig �pp Robert Andersont�l.

A forgat�s 2002. okt�ber 9-�n kezd�d�tt. Az els� k�t h�t st�di�ban telt el. A Fekete Gy�ngy kapit�nyi f�lk�j�ben �s a korm�nyz�i palota belsej�ben j�tsz�d� jeleneteket vett�k fel. Ezut�n a Palos Verdes-i Marinelandbe helyezt�k �t a sz�khelyet. Ez egy ismert turistal�tv�nyoss�g, 180 fokos panor�m�val a Csendes �ce�nra. Nincsenek villanyvezet�kek, vas�ti s�nek, bel�g� �p�letek. Ezt a l�tk�pet minden filmst�di� igyekszik kihaszn�lni, �gy Bruckheimer-�k is itt �p�tett�k fel a Port Royal-i Charles Er�d�t. A tr�pusi r�szeket eredetileg a Long Beach-i Catalina Islandon akart�k felvenni, de hamar r��bredtek, hogy ha hiteles hat�st akarnak, messzebbre kell utazniuk. K�rben�ztek Ausztr�li�ban �s Thaif�ld�n is, de v�g�l r�j�ttek, hogy a Karib-tengerhez egyik sem hasonl�that�.

- A v�znek, a p�lmaf�knak, a homoknak itt hasonl�thatatlan a min�s�ge, leleplez�d�tt volna a csal�d – mondta Verbinski.

T�bb h�nap telt el keres�ssel, t�bb mint h�sz szigetet n�ztek meg, de mindenhol bele�tk�ztek az emberis�g egyik f� probl�m�j�ba, a t�ln�pesed�sbe.

- Olyasmi, hogy lakatlan sziget, ma m�r egyszer�en nem l�tezik. – jelentette ki Gore.

V�g�l is logisztikai k�zpontnak St. Vincentet v�lasztott�k, mert k�zel esik p�r olyan szigethez, amelyet alkalmasnak tal�ltak a forgat�sra. 2002 augusztus�ban kezd�dtek a szigeteken az �p�t�si munk�latok, majd 2003. janu�r 18-�n �rkezett meg a sz�n�szekkel �s a felszerel�ssel teli haj�. A forgat�si helysz�nek gyakran 20-40 kilom�terre helyezkedtek el egym�st�l, ilyenkor a sz�n�szek a forgat�son haszn�lt haj�kon utaztak. A legnehezebb a ny�lt tengeren val� forgat�s volt. Az a k�t h�t, amikor Wallilabut�l 12-20 kilom�terre filmeztek.

- Ami elromolhat, az el is romlik. Ha a haj� be�ll a helyes ir�nyba, megv�ltozik a sz�l. Ha a sz�l j� ir�nyb�l f�j, a nap rossz fel�l s�t. A hull�mok k�t-h�rom m�ter magasak, �gyhogy hi�ba vagyunk t�bbsz�r�sen lehorgonyozva, minden mozog, a sz�n�szek m�g�tt a d�szletek �sszevissza cs�szk�lnak. �s akkor m�g nem besz�ltem a tengeri betegs�gr�l, amit�l semmif�le var�zspirula nem �v meg – �ll�tja Verbinski.

- Norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt az ember tudja, merre halad a nap, �s ennek megfelel�en v�lasztja meg a forgat�si ir�nyokat, hogy folyamatoss�got adjon a felv�teleknek. A haj� viszont f�ty�l az operat�r elk�pzel�seire, arra megy, amerre a sz�l f�j – mondta Dariusz Wolski, operat�r.

A produkci� �sszk�lts�ge t�bb mint 120 milli� doll�rra j�tt ki. Ehhez k�zrej�tszott, hogy sz�mos nagyszab�s� d�szletre volt sz�ks�g. A legl�tv�nyosabb a kal�zok kincses barlangja lett, ahol a sok dr�gas�got tartj�k. A rendez� �s a producer szabad kezet adott Brian Morris-nak, a d�szlettervez�nek. Brian elk�peszt� b�v�helyet tervezett, v�zi utakkal, vizes�rokkal �s szerte�gaz� barlangokkal. A d�szlet Disney burbanki st�di�j�ban �p�lt fel. Sz�z �p�t�munk�s �t h�napig dolgozott rajta. A barlang felt�lt�s�hez t�bb mint egymilli� liter vizet haszn�ltak fel.

Gore Verbinski mindenhov� aranyat akart.

- A kal�zok nem m�gy�jt�k, a p�nzre mennek – ism�telgette.

A d�szlettervez� csapat tagjai sz�z�val festett�k aranyra a szikl�kat, �s t�bb sz�z m�ternyi gy�ngysort �s nyakl�ncot teregettek sz�t a barlang eg�sz ter�let�n. A filmben szerepl� arany �rm�ket egy New Orleans-i �s egy kanadai c�g gy�rtotta az akkoriban haszn�lt arany �s ez�stp�nzek mint�j�ra. A film sor�n majdnem egymilli�t haszn�ltak bel�l�k.

A filmben t�bb haj� is fontos szerepet kap: a vill�mgyors k�t�rbocos klipper, a Lopakod�; a Rettenthetetlen �s persze a Fekete Gy�ngy.

Seattle-ben r�bukkantak egy haj�ra, amely a Grace Harbor-i Kik�t�i Hat�s�g tulajdona �s kisebb �talak�t�sokkal t�k�letesen megfelelt a Lopakod� szerep�re. A eredeti leg�nys�g tagjai a St. Vincentbe �rkez�s ut�n sem hagyt�k mag�ra a haj�t, kal�zjelmezbe b�jtak, �s �k is r�szt vettek a forgat�son.

A Rettenthetetlent a Victory nev�, egykor sz�z �gy�s hadihaj� alapj�n �p�tett�k meg. A Victory rengeteg csat�ban jeleskedett, �s a maga idej�ben a flotta b�szkes�ge volt. Ugyan ma m�r nincs meg, de a filmesek modellek alapj�n rekonstru�lt�k. Sz�z�tven ember h�rom �s f�l h�napig �p�tette egy Long Beach-i dokkban.

A Fekete Gy�ngy megalkot�sa ehhez k�pest m�r gyerekj�t�k volt. A Long Beach Dome-ban h�rom h�napig k�sz�lt. A ny�lt v�zi felv�telek alatt egy vontat�haj� mozgatta, amit k�s�bb sz�m�t�g�ppel retus�ltak a k�pr�l.

A csontv�zak teljes m�rt�kben sz�m�t�g�ppel k�sz�ltek. Minden szerepl�r�l felt�lt�ttek egy k�pet, �s az alapj�n k�sz�tett�k el a csontv�z m�sukat. V�g�l beszkennelt sz�r�tott pulykah�s-darabok k�p�t r�tegezt�k a csontokra, mintha r�szikkadt h�sdarabok lenn�nek, majd hajjal, szak�llal �s k�l�nf�le jelmezekkel l�tt�k el �ket.

A v�zi csat�k nagy r�sz�t 2002 november�ben, a Los Angeles-i kik�t�ben forgatt�k. Ezen jelenetek kedv��rt Johnny Depp �s Keira Knightley majdnem h�rom teljes napot t�lt�tt b�rmilyen v�d�h�l�, vagy biztos�t� k�t�l n�lk�l egy keskeny pall�n, mely a Fekete Gy�ngy fed�lzet�nek sz�l�r�l ny�lt ki a ny�lt v�z f�l�.

- Amikor elj�tt a leugr�s pillanata, a rendez� felaj�nlotta, hogy a dubl�r�m megcsin�lja helyettem, mire hetyk�n azt feleltem, hogy ha m�r ennyit �csorogtam itt, csak nem k�pzeli, hogy a cs�csponton �tadom a helyemet m�snak? – eml�kszik vissza Keira.

A tengeri f�rd� term�szetesen nem igaz�n tett j�t Johnny raszta haj�nak, amit egy�bk�nt � maga tal�lta ki a kapit�ny sz�m�ra. � alkotta meg Jack Sparrow jelmez�t �s eg�sz megjelen�s�t is. Alaposs�ga hat�rtalan volt, h�rom fog�ra 14, 18, �s 22 kar�tos aranyb�l, egy negyedikre pedig platin�b�l koron�t tetetett.

A rendez� �s a producer m�g a kell�kek kiv�laszt�sakor is a legnagyobb korh�s�gre t�rekedett. Johnny Depp filmb�li kardja p�ld�ul igazi r�gis�g, valamikor a XVIII. sz�zad k�zep�n k�sz�lt, de t�bb m�sik eredeti kard is szerepel a filmben, ezeket Londonban v�s�rolt�k �ssze. Londonban k�sz�ltek a par�k�k is, amib�l k�zzel n�gysz�zat haszn�ltak a forgat�s sor�n. A fontosabb szerepl�k k�z�l csak Orlando Bloom �szta meg a visel�s�ket, de nem j�rt j�l, mert � viszont hajmeghosszabb�t�kat kapott, amelyek r�gz�t�se n�ha �t-hat �r�s m�velet volt.

Teh�t a film m�g a forgat�s el�tt is t�bb h�napos kem�ny munk�t ig�nyelt mindenki r�sz�r�l, amit mind a sz�n�szek, mind a st�b t�k�letesen vitt v�gig. Az eredm�nyr�l mindenki maga gy�z�dhet meg, �s maga d�nti el, hogy megnyeri-e tetsz�s�t vagy sem.